Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A csincsetanyai iskola

2008.02.12

        Az iskola története

   A tanyai oktatás kezdete Magyarországon a XIX. század első felére nyúlik vissza. Ekkor még sokszor ún. laikus néptanítók: értelmes parasztemberek, bukott kántorok, kiszolgált katonák tanították betűvetésre a pusztai gyermekeket. A parasztok munkájuk honoráriumaként természetbeni bért jutattak nekik. A XIX. század második felében a városok és a községek legtöbb helyen vették kezükbe a határbeli iskolák ügyét. A tanyákon élő emberek sokasodása miatt a külterületi iskolák számának növelése és azok tanítási színvonalának emelése a XIX.-XX. század fordulóján egyre sürgetőbb állami és helyi közigazgatási feladattá vált.

   A leglátványosabb fellépés gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tanyai iskolaépítési akciója volt, aminek következtében a tanyai iskolák egész sorát építették fel a két világháború között. Klebelsberg Kunó (1875-1932) a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztereKép volt 1922-31 között. Életművének igen fontos része, hogy nem elégedett meg a hangzatos elméletekkel, hanem azon igyekezett, hogy azok mihamarabb meg is valósuljanak. Gyakorlati munkája során eltervezte, és jelentős mértékben meg is valósította azt az intézményrendszert, melyben elképzelései testet ölthettek az elemi népiskolától a kutatóintézetig, a sportuszodától a csillagvizsgálóig. Néhány rövid év alatt a magyar kultúra alapintézményeinek egész sora épült fel, melyeknek legnagyobb része ma is az eredeti funkcióval van jelen szellemi életünkben. Klebelsberg elképzeléseiben az egész magyar oktatási rendszer megújítása volt az egyik fő célkitűzés. Meg volt ugyanis győződve róla, hogy a trianoni veszteségek után az állami oktatás egész rendszerét újra kell gondolni; küzdeni kell az analfabétizmus felszámolásáért, új iskolákat kell emelni az oktatás minden szintjén. Komplex gondolkodásmódjára jellemző, hogy nem egymástól függetlenül, elszigetelten folytatta az egyes iskolatípusok reformját, hanem a társadalmi igényeket, valamint az egyes iskolatípusok egymásra épülését, összefüggéseit figyelembe véve hajtotta végre ezt a feladatot az óvodától az egyetemig. Az államilag támogatott iskolaépítési programot az 1926. évi VII. tc. biztosította mely 5 év alatt 5 ezer népiskolai objektum létrehozását tűzte ki célul. 

   Ezek közül az egyik a Csincsetanyán épült iskola, melynek alapításáról az 1928. április 18-án megjelent Reggeli Hírlapban a következő olvasható: „Kolumbán Lajos tanfelügyelő jelentést tett a Csincsetanyai iskola létesítésének a körülményeiről. Megemlítette, hogy Csincsetanya 445 iskolakötelese közül 335 az analfabéta. … A tanfelügyelői jelentés kapcsán élénk vita fejlődött ki a Csincsetanyai iskola létesítése körül. Többen ugyanis úgyKép látták, hogy az iskolához tartózó tanyák gyerekeinek nagy utat kell megtenniük a fagyba,  hóba, esőbe, sárba és így ez a megoldás nem mondható éppen szerencsésnek. A tanfelügyelő azonban közölte a bizottsággal, hogy átlag két-két és fél kilométernyi utat kell megtennie a tanyáknak a Csincsetanyai iskoláig.”

   A tanyai iskola hivatalos meghatározás szerint tanyásodott határrészen álló, zárt településen kívül eső, külterületi, alsó fokú oktatási intézmény, egy vagy két tanteremből, valamint tanítói lakásból, általában osztatlan- vagy részben osztott osztályokkal.

   A tanyai iskola nemcsak oktatási, hanem közművelődési feladatokat is ellátott. Tanítója egyben a környék népművelője, tanácsadója is volt. A lakosság gyakran kereste fel ügyes-bajos dolgaival. Kultúrház híján az iskolában tartottak műkedvelő, színjátszó próbákat és előadásokat, sőt néha bált is. Itt tartottak különféle társadalmi- és politikai rendezvényeket is.

   A csincsetanyai iskola 1929-ben épült fel (jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad otthont az épület) egy tanteremmel és szolgálati lakással. Az iskola helyét a tanyákat összekötő két nagyobb út kereszteződése jelölte ki. Itt találkozott a Trékitanyát a vasúti megállóval összekötő – ma Mátyás – út, valamint a Mezőkeresztes és Emőd közötti útvonal. Az iskola első ésKép 1951-ig egyetlen alkalmazottja Vándor Béla tanító volt, aki az egri tanítóképző főiskola elvégzése után Tilles Béla főszolgabíró segítségével került ide. Az országosan is jellemző gyakorlatnak megfelelően nem csupán tanítói szerepe volt a pedagógusnak, hanem 1967-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a kultúrtermet is és annak minden népművelői feladatát ellátta.

   Az iskolában összevont osztályok voltak, s kezdetben együtt tanult mind a hat osztály, később a nyolc osztály bevezetésével délelőtt az alsó tagozatosak, délután a felsősök jártak iskolába. Ekkor még az alapvető betű- és számvetés mellett nagy hangsúlyt kapott a vallásos nevelés, a tankönyvekben bibliarészleteket olvastak a gyerekek. A csincsetanyai iskolába – mint a többi tanyai iskolába -, gyalog vagy lovas kocsival, télen ekhós (ponyvával fedett) szekérrel hordták felváltva a szülők a gyerekeket a környék tanyáiról, vasárnap kivételével mindennap.

   A tanyai iskolák általában a puszták legjobban megépített, legrangosabb épületei voltak, amelyek csak az 1950-1960-as évektől veszítettek jelentőségükből. A körzetesítés  előrehaladása, a tanyai gyerekek városi kollégiumba való elhelyezése folyamatosan csökkentette szerepüket. 1950. március 1-én kelt államosítási bizottság jegyzőkönyve szerintKép az 1948. évi XXXIII. tc. 3 § alapján egy kéttagú bizottság a Mezőkeresztes-Csincsetanyán lévő 288 sz. telekkönyvi betétkivonat 4050/2, 4050/3 hrsz. alatt lévő ingatlanokat a rajta lévő épületekkel, beleértve a tanítói természetbeni lakást is, teljes egészében állami tulajdonba vette. A körzetesítés és a gyereklétszám csökkenésé miatt 1962-től a felsősöket, 1972-től az alsó tagozatosokat is a mezőkeresztesi általános iskolába vitték. A szülők kérésére 1979-ben az első és a második évfolyam ismét visszakerült Csincsére, így ők ismét a faluban tanulhattak. 1996-ig ez a két évfolyam összevontan működött 15-20 tanulóval. A többi gyereket bérelt busszal hordták Mezőkeresztesre.

   Csincse általános iskolás korú gyerekeit mindennap iskolabusz szállítja a szomszédos községbe, a mezőkeresztesi általános iskolába, ugyanis Csincsén 1996-tól nem működik iskola, mivel összesen három tanuló iratkozott be arra a tanévre. Az üresen maradt iskola egyik szárnyát óvodává alakították át, a másik épületből ifjúsági klubot (később művelődési ház) és önkormányzati hivatalt alakítottak ki.