Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csincse létrejötte

2008.02.20

        Tanyaközponttá-, faluvá válás

   A II. világháború után hazánk megváltozott társadalmi-gazdasági berendezkedése következtében a magyar falu képe, társadalmi- és gazdasági szerkezete átalakult. Csincsetanya tanyaközponttá, majd faluvá válása két folyamat eredménye. Az egyik tényező, hogy a szocialista nagyüzemek megjelenésével a tanyahálózat felbomlott, és a tanyasiKép lakosság területi koncentrálódása megindult. A másik ok, az az országos politikai törekvés, aminek középpontjában az ún. „tanyakérdés” állt, melynek keretében tanyaközpontok létesítésére, valamint a tanyák községesítésére irányuló törekvések láttak napvilágot. Ennek hatására országosan kiépült a községeket összekötő közúthálózat és a minden községet érintő autóbusz közlekedés.

   A zárt faluhálózat kialakulásának elősegítése érdekében született az az intézkedés, amely a falvak határáról leválasztott szórt településű tanyákat önálló községgé szervezte. Ennek következtében nagyszámú tanyaközség jött létre, melynek érdekében 1949-ben megalakult a Tanya Tanács, mely komplett tervdokumentációk készítésével, az építkezések támogatásával segítette a kijelölt belterületekre, a tanyaközpontokba való beköltözést.

   Ilyen országos politikai törekvések után, illetve következtében Csincsetanya tanyaközponttá, majd faluvá válása is megkezdődött az 1940-es évek végén, először a közlekedési utak kiépítésével, majd a házhelyek kiosztásával. A lakosság Csincse területére való koncentrálódásában az iskolaépület mellett döntő fontosságú volt a kiépült vasúthálózat – a közvetlen Budapest-Miskolc vonal -, és a helyi vasútmegálló megléte.Kép

   A mai Csincse település a Bossányi nevezetű, egykori visontai jegyző birtokában lévő területen fekszik, ahol az egykori cselédlakás és magtár, valamint a tanyai iskola épületén kívül nem volt más, csupán szántóterület. A betelepítés 1946-1947-ben, a Földosztó Bizottság által közel 200 házhely kijelölésével kezdődött meg, amit a Város és Községgazdálkodási  Minisztérium hagyott jóvá az általa elkészített kiosztási vázrajz alapján. A házhelyek országos viszonylatban is nagynak tekinthetők, mert az átlagos 400-600 négyszögöllel ellentétben Csincsén 800 négyszögöl nagyságúak a telkek a falu régebbi, a vasút déli felén. A vasút túloldalán lévő házhelyek – melyek csak később lettek kiosztva – 600 négyszögöl nagyságúak. A házhelyeket a lakosoknak meg kellet igényelniük, és ahhoz, hogy azt megkapják munkaadói vagy szakszervezeti javaslat, ajánlat szükségeltetett. Az építkezést hat hónapon belül kötelesek voltak megkezdeni, és azt legkésőbb 2 éven belül befejezni. Ellenkező esetben a Végrehajtó Bizottság (VB) a házhelyjuttatást visszavonta. Az építési engedélyen meg kellett nevezni az „építkezés felelős vezetőjének” a nevét, aki általában aKép kőműves volt, és egy előrelátható költségvetési tervet kellett készíteni. A házhely vásárlására – ami kb. 3000 Ft volt – és lakás építésre is – 40-50 000 Ft – hitelt lehetett felvenni, amit 2 éven belül kellett visszafizetni.

   Egy 1957-es VB határozat értelmében azok a személyek, akik dohánytermesztési szerződést kötöttek, egyenként 800 négyszögöl területet kaptak az üres tartalékházhelyekből.Csincse tanyaközponttá válása idején a Maszolaj Rt. nevezetű, kőolaj-kitermelő vállalat a községhez tartozó területen végzett fúrási-, illetve kitermelési munkálatokat, ami segítette Csincse gyarapodását. A Mezőkeresztesi Fúrási Vállalat jogügyi osztályának levelében olvasható, miszerint 1954-ben engedélyezi a Maszolaj Rt-nek Csincsetanyán 1243 katasztrális hold és 614 négyszögöl terület kisajátítását fúrási munkálatok céljából. A Maszolaj fő működési, fúrási, kitermelési területe épp a csincsei határrész volt. Sokan ekkor települtek ide segédmunkásként, és itt maradtak a cég felszámolása után is, de Csincse lakosságának legnagyobb részét azok alkotják, akik korábban a környező tanyákon éltek.

 

        A település lakossága

   Csincsetanyán a XX. század első felében döntően cselédek és uradalmi alkalmazottak éltek. Volt köztük pásztor, csordás, kondás, fuvaros, munkafelügyelő, gazdatiszt, napszámos stb.

A mai Csincse lakosai döntően a környező tanyák népességének leszármazottai, de érkeztek távolabbi településekről is, így pl. Szentistvánról, Mezőkövesdről, Vattáról stb. 1945-1946-tól a házhelyosztások után a népesség száma nőtt, összetétele megváltozott. 1970-ben 584 fő Képlakta a települést. 1988-ban 687-en, 1990-ben 613-an, míg 1998-ban 678-an éltek a faluban. Ebben az évben a lakosok közül 210 a nyugdíjasok, 170 a gyerekek (ebből 70 általános iskolás, 30 óvodás) száma.

   A lakosság iskolázottságát tekintve alacsony a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, az alig éri el a 20%-ot. A legtöbben alapfokú végzettséggel rendelkeznek. 1999-ben az idősek között még akadt öt írástudatlan személy. A lakosság magyar anyanyelvű. A községben kis számú kisebbség él. Néhány család Istvánmajorból, az ottani hajdani lengyel családok leszármazottjaként került a községbe. A roma kisebbség száma és aránya mindenkor elenyésző volt.

   1970-ben 210 csincsei munkavállalóból 130 dolgozott a mezőgazdaságban, 32-en az iparban és a közlekedésben, míg kb. 50-en a szolgáltatási szektorban. A munkavállalók 43%-a volt ingázó. A nők főleg mezőgazdaságban, a szarvasmarha tenyésztéshez kötődő munkakörökben kaptak munkát. A rendszerváltásig a csincseiek 50%-a a helyi állami gazdaságban dolgozott, 25%-a Miskolcon (DIGÉP, LKM, MÁV stb.) és 25%-a a környező településeken vállalt munkát.  

 

        Önállósulás

   Csincse – még Csincsetanya néven – faluvá szerveződése idején a szomszédos település III. kerülete – a hivatalos meghatározás szerint -, Mezőkeresztesnek központi belterülettel össze nem épült, de belterületnek minősülő része volt. A tanácsrendszerben a községi – Csincse esetében a mezőkeresztesi – vezetés elvesztette önállóságát. Ahogy az elnevezés is utal rá, végrehajtója és kiszolgálója lett a pártállamnak. A tanácsi tevékenység fő irányait a tanácstörvény rögzítette, ezt követően pedig megjelentek azok a legfontosabb államiKép jogszabályok, amelyek a tanácstörvényben megfogalmazott elvek gyakorlati érvényesítését hivatottak szolgálni. Mivel Csincsetanya területileg önálló volt, falu különválásának igénye a lakosokban már korán megfogalmazódott. 1957-ben Csincsetanya lakóinak általános igénye és törekvése volt, hogy ügyeiket (hatósági, államigazgatási stb.) a saját településükön, tehát hozzájuk minél közelebb intézhessék. A lakosok azzal a kéréssel fordultak a mezőkeresztesi VB-hez, hogy hetenként egy alkalommal Csincsetanyán fogadónapot tartsanak. A január 23-ai keltezésű dokumentumon feltüntetett indok a következő volt: Csincsetanya lakossága az utóbbi két évben erősen megszaporodott. Ha valakinek elintéznivalója van a tanácsnál, kénytelen volt minimum egy fél napot eltölteni ügyeinek rendezésére.

   A község önállóságra való törekvésének első eredménye Csincsetanya település nevének megváltoztatása, melyről a 10/1980/II.14/VB. számú határozatban ez olvasható: „A Végrehajtó Kép Bizottság Mezőkereszteshez tartozó Csincsetanya belterületi lakott hely nevét az 1979. évi I. tv 12. § /4/ bekezdésben foglaltak figyelembevételével e határozat keltétől Csincse névre változtatja.” Csincsetanya helyett a Mezőcsincse, Mezőkeresztes-Csincse és Csincse elnevezésék vetődtek fel. Végül az utóbbi névalakot fogadták el.

   A községi önkormányzatok 1990-ben, a rendszerváltáskor szerezték vissza önállóságukat, mely elősegítette Csincse önálló községgé válását. Az önállóság gondolata a helyi lakosok körében 1992-93-ban újra megfogalmazódott. Népszavazást írtak ki, melynek eredményeként a többség akaratának megfelelően Csincse 1994. december 11-én önállóvá vált.

   A község önkormányzata a megalakuláskor a mezőkeresztesi szervezeti-működési szabályzatot adoptálta, majd Mezőkeresztes jegyzőjét kérték fel, hogy átmenetileg vállalja el a csincsei jegyzőséget. A falu életét 1995 óta, az első helyi önkormányzati választástól kezdve a szabadon választott képviselő-testület irányítja, élén a polgármesterrel.Kép

     A falu önállóságát jelképező aranyszarvas szobrot 1998. augusztus 29-én  - a falunapon – ünnepélyes keretek között adták át. Csincsének 2000-től van községi címere. A címer hivatalos leírása: „Zöld halmon álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával, felül összerogyó, hátrafelé tekintő arany szarvassal. A pajzstartók egyik oldalon arany nádszálak, a másik oldalon pedig arany búzaszálak. A pajzs alatt egy szalag lebeg CSINCSE felirattal.”