Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

2015.05.02

Csincse község Önkormányzata képviselő-testületének

 2 /2015. (II.18.) önkormányzati rendelete

 

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

 

 

Csincse község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 92.§ (1) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

I. Fejezet

 

Általános szabályok

 

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Csincse község önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

.(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában az önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

 

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál  írásban,  - a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon -  előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból is meg lehet indítani.

 

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

 

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A döntésre jogosult joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek elismert helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére. Erről a döntést tartalmazó határozatban kell rendelkezni.

 

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2) Az eseti és  visszatérítendő pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás az arra vonatkozó igény benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

 

II. Fejezet

 

Pénzbeli szociális ellátások

 

6. § Az önkormányzat e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

 

7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

 

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési szülési támogatás

ae) települési támogatás elemi kár elhárításához,

 

b) rendszeres települési támogatás:

          települési lakásfenntartási támogatás,

 

c) visszatérítendő krízis kölcsön támogatás

 

1. Települési létfenntartási támogatás

 

8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

 (2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

 (3) A települési létfenntartási támogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

9. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatás egy naptári évben maximum két alkalommal adható.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000.- Ft.

 

2. Települési gyógyszertámogatás

 

10. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a közgyógyellátásban nem részesülő személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül el kell bírálni.

 

11. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át  nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai elérik, vagy meghaladják a havi 5.000.- Ft-ot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000.- Ft..

 

12. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

 

3. Települési temetési támogatás

 

13. § (1) A jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül települési temetési támogatásra jogosult az a személy, aki csincsei lakos eltemetéséről gondoskodik, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

 (2) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

(3) A támogatás összege kérelmenként – 30.000,- Ft

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez  csatolnia kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

 (5) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül kell döntést hozni.

 

4.  Települési szülési támogatás

 

14.§ (1) A család jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül települési szülési támogatásra jogosult az az anya, akinek  gyermeke született.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként 30.000.-Ft.

(3) A támogatásra irányuló kérelmet  írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon a gyermek születési anyakönyvi kivonatát mellékelve kell előterjeszteni.

(4) A támogatás megállapítására átruházott hatáskörében a polgármester jogosult.

 

Települési támogatás elemi kár elhárításához

 

14. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a biztosítási kártérítéssel nem rendezett tűz, robbanás, vihar, villám, továbbá viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 100.000.-Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

(4) A támogatás a rendkívüli élethelyzethez igazodóan visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás formájában is nyújtható.

(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget meghaladó vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

 (6) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által felkért személy a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (5) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(8) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt,

c) a keletkezett kár más úton (biztosítás) megtérült.

(9) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat Képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 15 napon belül dönt.

(10) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(11) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben jogtalanul illetve nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget jogi eszközökkel biztosítani kell a támogatás visszatérítését.

 

 

 

 

 

5. Települési lakásfenntartási támogatás

 

15. § (1) Csincse község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszeen élő szelyeknek, az általuk lakott lakás fenntartási költségeihez az Önkormányzat havonta támogatást nyújt lakásfenntartási támogatás formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek: a             villanyáram díja, víz- és gázfogyasztás díja, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj.

(3) A lakásfenntartási támogasra jogosult az a szely,

a)  akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező háztartása esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.  

b) az érintett ingatlanban az alábbi jogcím szerint lakik:

ba) a magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője

 (4) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állatható meg, függetlenül a lakásban élő szelyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói harozattal megosztott lakás lakszeit.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállatása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a közös háztartásban élő szelyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) lakcímkártyát, amennyiben nem tulajdonos, a lakásban lakás jogcít igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,

c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.

(6) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 1 évre kerül megállatásra és annak mértéke:

a) ahol az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100% (28.500,- )  alatt van: 2000.- Ft/hó

b.) ahol az egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%  (42.750,- ), egyedülálló esetén 200 % (57.000,-) alatt van: 2000.-Ft/hó

d) A lakásfenntartási támogatás mértéke 500,-Ft/hó összeggel növelt mértékben kerül megállapításra azon kérelmező esetében, aki előre fizetős mérővel rendelkezik és a támogatást a mérő havi feltöltésére kéri.    

(7) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 05. napjáig.

(8) A lakásfenntartási támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszeen,

c) amennyiben a támogatásra jogosult szely a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogast köteles visszafizetni.

(9) A (8) bekezdés c) pontja alapján eírt visszafizetési kötelezettség esetén a döntéshozó, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedveznyt engedélyezhet.

(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás folyósítása a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(11) A települési lakásfenntartási támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

 

16. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

            a kérelmet benyújtó köteles:

  1. az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat tiszta állapotban tartani, gondozottságát fenntartani, rendeltetésszerű használatát biztosítani,
  2. udvarát rendezetten, tisztán tartani, gondoskodni kell a kert rendszeres gyomtalanításáról, kaszálásáról, a rajta lévő, az emberi egészséget károsító allergén növényzet irtásáról, a különböző növényi-, és állati kártevők elszaporodásának megakadályozásáról,
  3. köteles lakókörnyezetét higiénikus állapotban tartani, továbbá a kerítéssel közvetlenül határos közterületet, járdát, vízelvezető árkot évszaknak megfelelően - szükség szerint – takarítani, gyomtalanítani, kaszálni.

 

17. § A jegyző a 16. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel.

b) A kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően újabb határidő kitűzése nélkül döntést

hozó a települési lakásfenntartási támogatás megszüntetéséről intézkedik.  

 

 

III. Fejezet

 

Természetben nyújtott szociális ellátások

 

18. § A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja: köztemetés.

 

 Köztemetés

 

19. § (1) A köztemetést a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségen kell biztosítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A köztemetés megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben  a polgármester dönt.

 

 

 

 

 

 

IV. Fejezet

 

Szociális alapszolgáltatások

 

20. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a)  az étkeztetés,

b) a családsegítés, és

c) a házi segítségnyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek

 megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását

követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei

továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond, vagy

c) az ellátott meghal.

(5) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

.

 

1. Étkeztetés

 

21. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül, aki

a) a kora miatt, ha a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

b) korkedvezményes, vagy korengedményes  nyugellátásban részesül,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

 

22. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást a saját közkonyhája által nyújtja.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel

elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

 

23.§ (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján külön rendeletben állapítja meg.

 

2. Házi segítségnyújtás

 

24. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi háttérrel látja el.

 

3.  Családsegítés

 

25. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével látja el.

 

 

V. Fejezet

 

Egyéb rendelkezések

 

26. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

a) védőnő,

b) általános iskola képviselője,

c) óvoda képviselője

d) Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesületének csincsei csoportjának képviselője,

 

(2) A szociálpolitikai kerekasztal összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester gondoskodik. A működéshez szükséges feltételeket az önkormányzati hivatal biztosítja.

 

28. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása szabályait a 16. §- tartalmazza.

 

(3) Az aktív korúak ellátása esetében a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére a járási hivatal szólíthatja fel az ellátásra jogosultat.

 

 

VI. Fejezet

 

Záró rendelkezések

 

 

29. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

30. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 4/2007.(VI.20.) önkormányzati rendelet.

 

 

Kelt: Csincse, 2015. február hó 18. nap

 

 

P.H.

 

 

            Lőrincz Imre Attila                                            Farkas Julianna

              polgármester                                                      jegyző megbízásából

 

                                                                                        Burkus Imréné

                                                                                        aljegyző

 

 

Záradék:

 

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

 

Kelt: ……………………………, 20… ……………. hó … nap

 

 

P.H.

 

 

                                                                                                             Farkas Julianna  

                                                                                                         Jegyző megbízásából

 

                                                                                                              Burkus Imréné

                                                                                                              aljegyző